23 héttel ezelőtt eljött a változás napja. Most 23 héttel később ideje, hogy én is változtassak.
A szülés előtt szorgalmasan begyűjtött súlyfelesleg azóta is hű társként követ. Néhány kgnak már sikerült búcsút intenem, de a többiek igazán ragaszkodnak hozzám.
Túl nagy erőfeszítéseket eddig nem tettem, sajnos a szülés után fellépő problémák erősen korlátozták a mozgásomat, így mindennemű sporttevékenységemet is. Most igyekezni fogok, hogy megtámogassam a szervezetemet midőn változtatok az étkezési szokásaimon, újra próbálkozom a mozgással, és máshogy szemlélem a világot.
A blogot azért írom, hogy önmagam motiváljam, hiszen ha tudom, hogy este le kell írnom a napomat, akkor egy esetleges habzsolás esetén erősebb szégyenérzet vár rám, mintha csak magammal kellene elszámolnom. Mert valljuk meg, botlások mindig vannak, egy csinos kis csoki, egy illatos szelet sütemény, egy kis frissen ropogó Chips.
Holnap leírom, miként is képzelem el a változást, mi a cél, mi a terv. Most pedig búcsúként eszem egy kis M*lka csokit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése